Egy aspergeres fiú, Miskolczy Barnabás írta ezt a könyvet. (Kiadó: Ad Librum Kft.)
A könyv borítóján ez olvasható ismertetőként:
„Dániel, mint kisfiú megismerkedik Apdróval, a mágussal, akivel később barátságot alakít ki. A mágus megmutatja neki az emberek által álomvilágba taszított Vidám Világot, mely a meselények világa, és hogy hogyan hoztatja mindezt vissza a valóságba, ami kemény munkával jár.
Dániel a történet során felnő, nem csak a feladataihoz, és tanulmányai során új erőit, képességeit megismeri, alkalmazza, varázslatos életet él, barátokat szerez, akiknek a segítségével megpróbálja a való világnak is megadni ezt a rég elvesztett lehetőséget, de hogy tud-e ezzel élni ez a való világ, az csak a könyv végére derül ki.”
Ez a könyv azért különleges, mert nem túl gyakran olvashatunk autista emberek – főleg magyarok által – írott könyvet. Barnabás az AURA Autistákat támogató egyesületbe jár, Vadasné Marikáékhoz.
*
Egy szubjektív megjegyzés:
Nekem egyébként – azon túlmenően, hogy élvezettel olvasom az autista gyermekekről szóló könyveket – csupán az hiányzik, hogy felnőtt autistákról, fiatalokról alig találni hasonló irodalmat. Talán belefáradnak addigra a szülők, vagy nincs már mit mondaniuk ilyenkor? (Meg talán még macskájuk sincs?) Aspergeres autisták persze már írtak könyvet magukról (lásd Barnabást, ill. Haselfux alias Czuczi Pétert, Seth F. Henriettet, de pl. a Cifraárnyak és denevérek Axel Brauns-a és talán Donna Williams is ide sorolandó, bár utóbbi tagadja, hogy ő maga aspergeres volna). Felnőtt autistát nevelő szülők írásai hiányoznak – legalábbis nekem. Vagy csak tájékozatlan vagyok? Esetleg másoknak nem is hiányzik?
Alajos
Budapest, 2010. január 10.