A számos autizmust magyarázó teória közül az egyik az un. lyukas bél, opioid teória. Az elmélet szerint az egészséges emésztőrendszerben a liszt és tej-fehérjék peptidekre törnek majd aminosavakra. Ezek a kis részek szívódnak fel a bélben és lépnek be a véráramba, de mivel az autista gyermekeknek az elmélet szerint lyukas belük van és nem metabolizálják ezeket a fehérjéket teljesen, ezek a fehérjék a lyukakon keresztül a véráramba majd az agyba jutnak, ahol úgy viselkednek mint az opiátok, autizmus szimptómákat hozva létre.
(Fogarasi Judit fordításai)
Kutatók, hogy ezt az elméletet teszteljék, 14 autista gyermeket, 7 tipikusan fejlődő testvért és 8 tipikusan fejlődő más gyermekeken nézték meg ezt az elméletet két módon. Először megnézték az étkezésre adott válaszokban a a GLP-2 hormon szintjeit. Az alacsony szintje ennek a hormonnak jelezheti, hogy a peptid felszívódásban gondok vannak. Másodszor a bél áteresztőképességét különböző cukor abszorpciós tesztekkel becsülték. A cukor különböző tipusait használták, melyeknek különbözőek a mokekuláris súlyai. A normál emésztőrendszerben a kis molekulasúlyú cukor könnyen átjut a bélfalon, összehasonlítva a nehezebb cukrokkal, ami ahhoz vezet, hogy a vizeletben a kisebb cukrok nagyobb mértékben jelennek meg. Ugyanakkor egy nagy áteresztőképességű bélrendszerben ez az arány változni fog, mikor is a nagyobb molekulasúlyú cukrok is átjutnak a bélfalon. A tanulmány szerzői azt találták, hogy nincs különbség a gyermekek 3 csoportja között sem a GLP-2-re adott válaszban, sem a vizelet cukor arányaiban. A tanulmány természetesen elég kis esetszámú, de jelenleg nem igazolja, hogy a lyukas bél opioid elmélet igaz lenne.
http://www.translatingautism.com/2008/03/leaky-gut-revisited-intestinal-problems.html
Egy másik tanulmányban a szerzők 68 autista fiút (5-11 év), 158 tipikusan fejlődő fiút szintén (4-11 év) hasonlítottak össze. Mindössze hat autista gyermek diétázott (gf vagy gfcf). A kutatók a vizeletben a vélt opioid peptideket hasonlították össze. Nem volt szignifikáns különbség a peptid szintben az autista és a tipikusan fejlődő gyermekek kapcsán. A kutatók úgy vélték, hogy a magas opioid peptidek aránya nem jelzi, hogy hatásos lehet egy diéta elkezdése. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy azt a tanulmányt, mely magas peptid arányt jelez a diéta kezdetekor (lásd Knivsberg et al 2002) nem tudták megismételni valószínűleg az adott tanulmány során használt nem megfelelő metódusok miatt. A szerzők úgy vélik, az autista gyermekeket nem kellene megvizsgálni a vizelet opioid peptid teszttel, illetve a szülőket nem kellene rávenni egy drága és fizetős laborok által az interneten széles körben reklámozott tesztnek.
Azt hozzá kell tenni, a tanulmányok nem mondanak direktben semmit maga a diéta hatásosságáról.
Ezen kívül egy 2006-os tanulmányban, a szerzők nem találtak statisztikailag bizonyítékot, a glutén és kazein mentes diétának kitett gyermekek javulására 12 hét alatt. Ugyanakkor ez a 2006-os tanulmány csak egy előzetes tanulmány nagyon kis esetszámmal. Nem kétséges, hogy további kutatások szükségesek.
http://www.springerlink.com/content/97v70800264521r3/
Az opioid tesztre vonatkozó tanulmány teljes szövege angolul:
http://adc.bmj.com/cgi/content/full/93/9/745
Jelenleg is folyik két kutatás a diéta kapcsán, információk angolul az alábbi linkeken találhatóak:
http://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT00090428?term=autism&intr=diet&rank=1
http://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT00614198?term=autism&intr=diet&rank=2
Lásd még: A diétához szakember kell