Székely Margit – Dr. Weiss Mária: Autisztikus kórképek diagnosztikája és terápiája

A Székesfehérvári Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó Intézet 1989. november 20. és 24. között továbbképző tanfolyamot szervezett az autisztikus gyermekekről.

Kiadó: Tanszer-Tár Bt. Budapest, 1994.

A témából adódóan az előadásokat természetesen ketten tartottuk.

Ez a feljegyzés nem követi az előadások sorrendjét. Különválasztva írtuk le a gyógypedagógia és az orvosi részt. Sok a hivatkozás és utalás egyik részben a másikra, hiszen „ölelkező” előadásokban fölösleges lett volna ugyanazt ismételni.

Sem a tanfolyam, sem ez a feljegyzés nem lép fel a teljesség igényével, nélkülözi a tudományos és a kísérleti adatokat, az irodalmi hivatkozásokat, mert kifejezetten gyakorlati célú volt, és azoknak a szakembereknek szólt, akik közvetlenül foglalkoznak autisztikus gyermekekkel.

Szeretnénk remélni, hogy ezt a célt sikerült jól szolgálni, és ha többet nem is, de az autisztikus gyermekekkel kapcsolatos szemléletet sikerült némiképpen módosítani.

A szerzők

Szemelvények a kiadványból:

A Lemp-ábrák segítségével szemléletesen mutatható meg a különbség a normális, a fogyatékos, a pszichotikus és az autista között a tekintetben, hogyan viszonyul az őt körülvevő, reálisan létező és objektíven megismerhető világhoz.

Normális: az ép idegrendszer egyre jobban képes közelíteni az objektív valósághoz, ismeretei ennél fogva egyre szélesebbek és gazdagabbak

Fogyatékos: csak annyit tud kiszűrni, megismerni a realitásból, amennyire közelíteni tud hozzá. Minél fogyatékosabb, ennek esélye annál kisebb.

Pszichotikus: a betegség kialakulása előtt benne élt a realitásban, intellektuális képességeinek megfelelően közelítette meg azt. A betegség manifesztációjakor a betegség az egész embert a realitásokon kívül helyezte.

Autista: soha nem élt benne a realitásban, csak egy kis, érintőleges területen találkozik vele.

Az érintettség mértékének sokféleségét mutatják a következő ábrák:

A téglalap átlóval bontott felső fele jelzi a patológiás jegyeket, az alsó háromszög a normál tulajdonságokat. Az átlón mérhetők a különböző mértékű autisztikus adottságok.

Dominál az autisztikus állapot a normál jegyeket teljesen vagy szinte teljesen elfedi. Ez az autizmus állapota. A normál jegyek hiányoznak.

A túlnyomóan normál övezetbe tartozó tulajdonságok következtében a környezet, a társadalom jól tolerálja ezeket a különc, furcsa, bogaras embereket. Az ide tartozó gyerekek – jó szociális háttér esetén – jól beiskolázhatóak a normál általános oktatási rendszerbe.

A patológiás jegyek mértékétől függően szorulnak ki a közösségből. Minél jobban fedik le a patológiás jegyek a normál jegyeket, annál kevésbé képes az alkalmazkodásra, az önálló életre.