Cselekvőképesség – Gondnokság
Főszabályok
A nagykorú személyek cselekvőképességét korlátozó illetve kizáró gondnokságra vonatkozó jelenleg (2010-ben) hatályos jogszabály az autisták vonatkozásában a bíróság jelenleg az alábbiak szerint mérlegel:
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez, szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatékossága vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően, nagymértékben csökkent – Ptk. 14. § (1), (4). Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
Korlátozó gondnokság jelenleg (2010-ben még) hatályos főbb szabályai könnyen érthető megfogalmazásban az AOSZ 2010-ben megjelent Útmutató c. kiadványának szóhasználatát kölcsönözve:
- Legtöbb autista személy nem tud egyedül dönteni.
- Van amikor egy autista személy, sok dologban egyedül tud ugyan dönteni , de nehezebb ügyekben erre képtelen, így gondnokra van szüksége. Ezért cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezhetik – saját, vagy hozzátartozója kérésére.
- Így gondnokával együtt dönthet sok, őt érintő kérdésben, attól függően, hogy milyen jogügyletekben történő döntés illeti.
- Fontos, mindennapi döntéseket is érintő jogi helyzet, hogy a korlátozóan cselekvőképes autista gondnoka nélkül dönthet arról, hogy mire költheti az őt megillető jövedelme felét.
- Az ilyen esetekben a bíróság ötévente megvizsgálja, hogy az autista személynek szüksége van-e a gondnok segítségére.
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – a pszichés állapota, vagy szellemi fogyatékossága miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. – Ptk. 15. § (1), (4).
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – egy kivétellel – semmis; nevében a gondnoka jár el...
A főszabály alól kivétel: a cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. – Ptk. 15/A. § (2).
Kizáró gondnokság jelenleg (2010-ben még) hatályos főbb szabályai könnyen érthető megfogalmazásban az AOSZ 2010-ben megjelent Útmutató c. kiadványának szóhasználatát kölcsönözve:
- Van, aki szinte semmibe sem tud egyedül dönteni.
- Amikor az autista személy szinte semmiben sem tud egyedül dönteni, a bíróság kizáró gondnokság alá helyezi.
- Amikor az autista személy kizáró gondnokság alatt van, akkor mindenben a gondnoka dönt.
- A gondnok ír alá az autista személy helyett.
- A gondnok kezeli az autista személy pénzét
- A gondnok intézi az autista személy ügyeit.
Az új polgári törvénykönyv megszünteti a kizáró gondnokságot, amennyiben életbe lép.
Hivatkozási alap az ENSZ egyezmény 12. cikkének 2. és 3. pontja, mely szerint a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog- ill. cselekvőképesség.
Az új jogszabály – amennyiben életbe lép – a cselekvőképességet korlátozó gondnokság intézményét meghagyva bevezeti az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal jogintézményét.
Az autista személy döntéseinek főbb szabályai könnyen érthető megfogalmazásban az AOSZ 2010-ben megjelent Útmutató c. kiadványának szóhasználatát kölcsönözve:
Az autista személy elmondja egy ügyvédnek, hogy mit szeretne.
Az ügyvéd leírja, hogy mit szeretne az autista személy.
Ezt hívják előzetes jognyilatkozatnak.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy kik segítsenek neki dönteni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy kik ne segítsenek neki dönteni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy szeretne intézménybe költözni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy nem szeretne intézménybe költözni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban megmondhatja, hogy mit szeretne csinálni a pénzével, vagy mit szeretne csinálni a lakásával.
A bíróság elolvassa az autista személy jognyilatkozatát
A bíróság kijelöl egy embert, hogy segítsen az autista személynek.
A bíróság az autista személy kérésére több személyt is kijelölhet, hogy az autista személynek segítsen.
A segítésre kijelölt személy a támogató.
A támogató segít dönteni az autista személynek.
A támogató és az autista személy közösen beszélik meg, hogy mi a legjobb döntés.
A törvény ezt hívja támogatott döntéshozatalnak.
...
Az új törvény azt mondja, hogy senkit nem lehet gondnokság alá helyezni csak azért, mert nehezen értik meg, amit mondani szeretne.
...
A gondnok köteles mindent megtenni azért, hogy megértse, mit akar az autista személy.
...
- az autista személynek és a fogyatékos személynek joga van eldönteni, hogy akar-e gyereket.
- Az autista személynek és fogyatékos személynek joga van megismerni az információkat arról, hogy hogyan születhet gyereke.
...
Magyarországon kizáró gondnokság alatt élő személy nem köthet házasságot.
Magyarországon meg kell változtatni a törvényt.
---------------------------------------------------
Eddig az idézetek az Útmutató-ból
Az előző kormányzati ciklusban a parlament által jóváhagyott törvény 2010. május 1-el történő életbeléptetését az Alkotmánybíróság megakadályozta.
A Ptk. előkészítése során az új kormány széles körű egyeztetést kezdeményez. A szakmai és társadalmi vita feltételeit 2010. november 30-ig kell megteremteni. Az új tervezet 2011. őszén kerülhet a parlament elé, és várhatóan 2013. január elsejétől lép hatályba.
Bővebben: A Fidesz 2013-ra ígéri az új polgári törvénykönyvet Népszabadság| 2010. június 30.
http://nol.hu/lap/mo/20100630-a_fidesz_2013-ra_igeri_az_uj_polgari_torvenykonyvet
És döntött a parlament is 2010. július 5-én: Nem lép hatályba az új Ptk.
http://www.mno.hu/portal/723097
Remélhetőleg alábbi kérdéseimre is választ kapok majd, mint érintett szülő.
Kérdéseim:
Milyen áttörő orvosi, orvos-biológiai, genetikai, pszichiátriai, pszichológiai, neurológiai, agykutatással, stb., netán homeopátiás kezeléssel kapcsolatos eredmény alapozza meg, hogy az autizmus spektrum bármely szeletét érintő jogszabály-változtatás ebben a fogyatékossági ágban is indokolttá vált? Azaz a fent említett Ptk. 15/A. § (2) bekezdésben meghatározottakon kívül dönthet más jogügyletekben is?
Mennyiben változott a súlyosan érintett autista felnőttek saját ügyeik viteléhez szükséges belátási képességük? Azaz súlyos állapotuk ezek szerint többé már nem tartós, és döntési képességük sem hiányzik már – a törvénymódosítási szándék szerint – teljes mértékben?
Pontosítsuk az „autista személy” jelentését. A fentiekben alkalmazott szóhasználat elé minden esetben hozzátenném a nem beszélő, (auto)agresszív, nem szobatiszta jelzőket is. Mivel ezek a sérülések gyakran előfordulnak az autizmus spektrumban, hogyan vonatkoztatja a jogszabály ezekre az esetekre az előzetes jognyilatkozat jogintézményét?
Hivatkozik a törvényjavaslat egyoldalúan arra, hogy „senkit nem lehet gondnokság alá helyezni csak azért, mert nehezen értik meg, amit mondani szeretne”. Autisták esetében a fordítottja is igaz: sokan közülük nem értik meg, illetve nem tudják értelmezni a hallottakat, látottakat, sőt gyakran félreértik, másként értelmezik az információkat. A támogatott döntéshozatal jogintézménye az én olvasatomban az autista személy döntésének befolyásolása (manipulálása), ami a cselekvőképességet kizáró gondnokság esetében bizony szükséges, mivel több évtizedes tapasztalatom szerint még aránylag jól kommunikáló autitsta, de súlyos sérülés esetében is mindenképpen fennáll az a helyzet, hogy – belátási és döntési képességük hiányában – saját érdekükkel (anyagi, fizikai biztonságuk veszélyeztetésével) ellentétesen szeretnének dönteni mindenáron. Az ilyen esetekben a gondnok feladata óriási, és felelőssége egyértelműen számon kérhető, és nem terjed ki a kizáróság miatt pl. választójog, házasságkötés, gyermekvállalás, vagyonnal történő rendelkezés és hasonló jogi lépések megtételének mérlegelési lehetőségére. A támogatott döntéshozatal jogintézménye hogyan fogja kiküszöbölni a félreértéseket? Milyen eszközök állnak majd rendelkezésre, hogy az autista személy döntésében ne a támogató befolyása érvényesüljön, és a döntés valóban az autista személyek érdekében szülessen?
Megjegyzés: Sokszor gátja a pozitív cselekvésnek a minden áron történő "jogvédés" (Alajos)
Javasolt cikk: Nyomra vezető DNS
(Ajánlom még az Autizmus reklámfilm megtekintését. Ez egy jellemző helyzet az autisták szociális, kommunikációs viselkedésére. Ha figyelemfelkeltést akarunk elérni, ezt hangsúlyozzuk, a gondnokság intézményének liberalizálásánál pedig általánosítunk, és az ilyen, méghozzá gyakran előforduló, sok autista személyre jellemző eseteket elhallgatjuk?)
Alajos
Lásd még: Cselekvőképesség - munkaviszony
illetve: Gondnokságról a szakember szemével
valamint: Gondnokságról szülőszemmel
Az Ír Autista Szövetség álláspontja: Az autista farm működésének irányelvei II.
Ajánlott tanulmány: Autizmus - Tény - Képek
Az új, 2014. március 15-től hatályos Ptk normaszövege
2013-09-05 00:00:00
Vissza