Gondnokságról a szakember szemével

Szakemberek véleménye a gondnoksággal kapcsolatos tervezett jogszabályváltozásokról:

Az új Ptk. Gondnokság tervezett új intézményeivel kapcsolatos fenntartásaimat elküldtem négy autizmussal, autistákkal napi szinten foglalkozó szakembernek (gyógypedagógus, pszichopedagógus /gyermek/pszichiáter), akik egybehangzóan visszaigazolták fenti aggályaimat. Közülük egyet idéznék alábbiakban, amely szinte valamennyi vélemény összefoglalója is egyben:

Kedves Alajos!
Június 26-i levelét megkaptam.
Megpróbáltam utána nézni a gondnokság ügyének.
Autentikus információm szerint az új PTk. beterjesztés nem lépett hatályba és változatlan formájában nem is fog hatályba lépni.
Hogy mit változtatnak rajta és pontosan mikor akarják hatályba léptetni, azt ma biztosan még senki sem tudja.
Fogyatékosok vonatkozásában is az EU elmúlt 10 évben hozott konferencia-határozatai, állásfoglalásai, alaptörvény jellegű dokumentációi az indokolt jogharmonizáció  érdekében sürgetőleg hatnak a hazai törvénymódosítások kidolgozására.
Sajnos, az Európa-i és  Amerika-i gondolkodásmód nélkülözi a gyakorlati tapasztalatokat.
A személyiségi jogok minden elé helyezése a magamfajta öreg szakember számára érthetetlen és követhetetlen. Mert, ahogy levelében is írja, például egy súlyosan fogyatékos, beszélni, írni, olvasni nem tudó, sőt … személy  hogyan lehetne a törvény előtt felelős  személy. Milyen felelősség terhelné? Mivel, kikkel vagy mikkel szemben?
Valóban, döntően fontos, hogy a felelősségek és a képességek egyensúlyban legyenek.
Ugyancsak érthetetlen számomra, hogy az ilyen személyek védelmét  miért képviselhetné jobban a bíróság, mint a gyámhatóság.
Értesülésem szerint a gondnokságba vételt, illetve annak indokát most is felül kell vizsgálni 5 évenként, kivéve azon egyénnél, akinek orvosi igazolása van arról,  hogy a tudomány mai álláspontja szerint állapota nem javítható, fogyatékossági foka végleges.
Ebben a megfogalmazásban benne van annak a lehetősége, hogy  ha az orvostudomány valami oly átütő terápiás felfedezést tenne, mely a nevezett fogyatékosságot  csökkenti vagy meg is szünteti, az esetben érvényt lehet szerezni a felülvizsgálat elrendelésének az addig rendszeres felülvizsgálatra  el nem kötelezetteknél is.
Miért kellene ezen változtatni?
Miért kell eleve rosszindulatúságot és/vagy rosszhiszeműséget  feltételezni az ezt megállapító orvosokról, bizottságokról és a kijelölt gondnokokról?
Ugyancsak értesülésem szerint azokban az esetekben, amikor a szülő, vagy közeli családtag a gondnok, a gondnoknak módjában áll rendelkezni arról,  hogy elhalálozása esetén  ki legyen gyermeke  következő, további  gondnoka.
Az új PTk tervezetben a „cselekvőképességet kizáró” kifejezés helyett a                            „cselekvőképességében általánosan korlátozott” kifejezés szerepel.
Hogy a nevesítés, illetve a kifejezés megváltoztatásán kívül ez pontosan még mit  takar, nem derül  ki a tervezetből. Gondolom, meg kell várnunk a részleges kifejtését.

(Kiemelések tőlem - Név és elérhetőség kérhető: Alajos)

Lásd: Cselekvőképesség – Gondnokság