Tarnai Balázs: Földi paradicsom

A Loyaltown tábor, avagy az integrált nevelés csodája - és kötelessége.

Most, hogy végigolvastam Tarnai Balázs könyvét, belátom, könnyelmű ígéretet tettem az egyesületi Hírlevél olvasóinak februárban, miszerint részletes ismertetőt adunk, miről is szól ez a százoldalas kis zsebkönyv. Legszívesebben minden szavát idézném, mert egy rezümé csak halvány próbálkozás lehet annak érzékeltetésére, mi is történt Loyaltownban.

(Kiadó: ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete - 2001)

Megjelent az Esőember 2002. - VI. évfolyam, 1 számában

Így már most azt ajánlom mindenkinek, olvassa el, hogy átélhesse azt, hogyan kerülnek közel egymáshoz önkéntes segítők és a rájuk bízott - sokszor igencsak zárt világukba menekülő - sérült gyermekek. Hogyan lehetne itt visszaadni például azt a rémületet, amit átéltek, amikor egy nem beszélő autista kisfiú lenyelt egy békát, és hogyan próbálta megfejteni gondozója, mit érezhet most a gyermek, mi történhet vele?

Lélegzetelállító a megoldás! Így is lehet?  És még mi mindent!  A "trükkökből", amelyek adott helyzetek gyors és hatékony megoldását eredményezik, ízelítőt kaphatunk, de érezhető, hogy Tarnai Balázs a trükkök tárházát szívta magába. Ehhez nagy segítségére voltak a táborba rendszeresen visszatérő segítőkkel folytatott beszélgetések, és az egyhetes előkészítő tréning, melynek során szerepjátékokkal készítették föl a gondozókat a napi munkára.

"Ezeken az 'ADL'-gyakorlatokon (Activitis of Dayli Living = mindennapi tevékenységek) mindig jól szórakoztunk, a soha nem gondolt problémák áthidalásaira való rádöbbenés és rácsodálkozás mellett roppant mulatságos is volt ..." - írja a szerző. "Jók, tanulságosak voltak ezek a szituációs játékok a segíteni akaró, de a fogyatékosságot megélni próbáló számára is."

Szakemberek, ha olvassák majd ezt a könyvet, pontos képet kapnak egy tábor professzionális működéséről, a lakóépületek (kabinok) beosztásán keresztül, a napi munkamegosztásig. Nemcsak a fogyatékosok érkezéséig történő pszichés ráhangolódás, hanem az aprólékos, céltudatos, az érkező vendégek anyagainak előzetes (pl. a szülők által mellékelt kísérőlevelek) tanulmányozása is fontos része a gondozók felkészülésének.

A szerző hangsúlyozza, hogy nem "szakember", hanem "csak" önkéntes segítőként dolgozott a tábor legnehezebb, nem beszélő, nem szobatiszta autistákat fogadó kabinjában, de megfigyelései alátámasztják az autizmussal foglakozó szakkönyvekből kicsengő megállapításokat: nincs két egyforma autista, és értelmi fogyatékosságuk is sokszor csupán csak látszat (v. ö. Donna Williams).

Megható az az alázat, amivel az autisták "szeszélyeit", rituáléit tolerálja.  A tábor 19/20-as kabinjának lakói között gondozóként eltöltött kilenc hét végkövetkeztetései mélyen elgondolkodtatóak, hiszen élete legkeményebb munkáját végezte 2001-ben az akkor éppen "negyedszázados" Tarnai Balázs.

Paul Cullen, a tábor igazgatója ezekkel a szavakkal biztatta az önkénteseket a felkészítő tréning elején: "Ha van olyan idő, amikor merhetsz valamin változtatni, belefogni valamibe, amibe maximálisan érdemes - hát az az idő most van." Tarnai Balázs így vall erről a könyv végén: "Persze, hogy 'nagy dolog' megtenni ezt a lépést - de a tábor végén már úgy érzed: a kötelességed volt. (...) Ha megteszed a részed, akkor leszel képes arra, hogy lásd a bennük rejlő egyedi kincset... - ez a jutalmad."

- alajos

Tarnai Balázs: Földi, paradicsom - Megrendelhető a kiadónál: (06 42) 312-224

vagy

Az ÉFOÉSZ címén: 1093 Budapest,
Lónyai utca 17. 1 emelet 1.

E-mail: efoesz@efoesz.hu

A könyv hátoldalán látható kép alatti szöveg jobban olvasható, ha ide kattint.